Omega-3 olajok

Több mint 60 éves az az orvostudományi tévedés, miszerint az embereknek többszörösen telítetlen zsírsavakra van szüksége, hogy megálljon a szívinfarktusok járványszerű terjedése. Ez részben igaz, a hiba ott van, hogy kihagyták az ajánlásból az omega-3 olajokat. Számos súlyos betegség megelőzhető, ill. visszafordítható azáltal, ha elegendő mennyiségű omega-3 olajat eszünk. Vagyis nem kampányszerű kiegészítésre kell gondolnunk, hanem mindennapi fogyasztásra. Az omega-3 olajokat nagyon könnyen befogadja a testünk és így a sejtjeink hamar elkezdhetik a regenerálódást, az öngyógyító folyamatok beindítását.

Az omega-3 család bázismolekulája az alfa-linolénsav (ALA), amiben 18 szénatom van és 3 kettős kötés. Az emberi szervezet nem képes az omega-3 zsírsav előállítására, viszont a 18-as szénatomszámú  alfa-linolénsavból (ALA) elő tud állítani 20 és 22 szénatomos telítetlen omega-3 zsírsavakat, amelyek közül az EPA (eikozapentaénsav), illetve a DHA (dokozahexaénsav) a legjelentősebb. Az alfa-linolénsav (ALA) energiát (kalóriát) szolgáltat, de nem helyettesítheti az EPA-t és a DHA-t. Az ALA EPA-vá és DHA-vá alakítása komoly kihívást jelent az emberi szervezetnek. Tudományos kutatásokból tudjuk, hogy az ALA-nak csak 5-15%-a változik EPA-ra, és kevesebb mint 1%-a DHA-ra. (tehát nem túl hatékony a folyamat, idősebb korban pedig még rosszabb az arány).

Az EPA hatékony gyulladáscsökkentő, hígítja a vért, és gátolja a véredényképzést (új vérerek kialakulását, ami a rák elterjedésének egyik szükséges mechanizmusa).

A DHA egyebek mellett a magzati agyfejlődéshez és a normális kognitív funkciók későbbi fenntartásához szükséges. Az EPA-hoz hasonlóan a DHA is rendelkezik hathatós rákellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal. Az emberi szervezet például képes ugyan DHA-t előállítani az EPA-ból, és fordítva, de testünk akkor működik a legjobban, ha mindkét létfontosságú zsírból elegendő található a szervezetben. A DHA-nak több egészségre vonatkozó állítása van, mint az EPA-nak, és a legjobb omega-3 termékek  nagyobb részben tartalmaznak DHA-t, mint EPA-t.

Az ALA főleg növényi eredetű táplálékokban található (lenmag, lenmagolaj, repceolaj, dió, porcsin). A növényi eredetű ételek nagyon ritkán tartalmaznak EPA-t és DHA-t, amik a halolajokban találhatók (kivéve a friss alga). A halak és a kagylók viszont kevés ALA-t tartalmaznak általában, és sok bennük az EPA és a DHA. Az EPA-t és a DHA-t a tengerekben élő mikroalgák állítják elő. Ezeket eszik meg a halak és felhalmozzák a szervezetükben. A halak szöveteiben több a zsír, így több bennük az EPA és DHA. A hőtermelésben van szükségük a sok omega-3 olajra. Hideg időben nekünk is nagyobb az omega-3 szükségletünk.

Hogyan lehet egyetlen tápanyag ilyen sok betegségre hatással?

Az 1960-as évek elején a tudósok rájöttek, hogy a prosztaglandint  – amely az egyik legfontosabb ismert biológiai anyag és egy hormonszerű vegyület -, testünk kizárólag  az omega-3 és az omega-6 zsírsavakból képes előállítani. Ezen alapvető zsírsavak mindkét családja szükséges ahhoz, hogy ez az egész testünkre kiterjedő szabályozórendszer működhessen. Az omega-3 és omega-6 olajokból előállított prosztaglandinokat és a hozzájuk tartozó molekulákat összefoglaló néven „eikozanoidok”-nak nevezzük.

Az eikozanoid ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint pl. az inzulin hormon, amelyet a hasnyálmirigy állít elő. Az inzulin a vérben kering, az eikozanoidok pedig abban a sejtben vagy szövetben fejtik ki hatásukat, amelyben keletkeznek. Ezért olyan alapvetők az alapvető zsírsavak, hiszen a belőlük előállított eikozanoidok mindenből kiveszik a részüket, minden szervre, szervrendszerre hatással vannak.